Magyarország épített öröksége napjainkban

A birtokok és a rajtuk felépített ingatlanok mindig is egyfajta tekintéllyel bírtak, és a külvilág felé közvetítették a vagyont, helyszínt biztosítottak a rendezvények megtartására, további kapcsolatok építésére, – elsősorban a nemesek között. A Magyar Villák magazin célja a hazai épített örökség történetének és jelenlegi helyzetének bemutatása. Ebben a cikkben egy kis visszatekintésre invitáljuk a kedves Olvasót.

A magyar történelemben számos család kapott nemesi, bárói rangot, akik villákat, kastélyokat kúriákat építtettek a birtokaikon. Például jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezett az Andrássy, Batthyány, Báthory, Esterházy, Festetics, Károlyi, Teleki, Széchenyi, Wenckheim, Zichy család.

Céljuk a vagyon reprezentálása mellett a kapcsolataik ápolása volt, különböző estélyeken, vadászatokon gyűltek össze és érezték jól magukat a pompás otthonaikban. Az 1800-as illetve az 1900-as évek elejére tehető az építkezési hullám, amelyben markáns fordulatot hozott az I. világháború. A megtorpanást a II. Világháború követte, amely jelentős hatást gyakorolt és a nemesi családok életére. A bombázások és a csapatok bevonulása idején a tulajdonosok elmenekültek, jellemzően külföldre, hátrahagyva otthonukat, benne bútoraikkal, festményeikkel, személyes tárgyaikkal. A háború lezárását követően a nemesi birtokok, rajtuk a kastélyokkal, kúriákkal jellemzően állami tulajdonba kerültek, és közszolgálati funkciókat kaptak. Sok közülük polgármesteri hivatal lett, oktatási intézmény (óvoda, iskola, kollégium), idősek otthona, könyvtár, közösségi ház, vagy az idők során visszakerült magántulajdonba. Egy részük újjászületett és ma is kiemelkedő helyszíne a település közösségi életének vagy hotelként, rendezvényhelyszínként funkcionál, mások sajnos „gazdátlanul” megmentőjükre várnak.

Néhányat már mi is bemutattunk a Magyar Villák magazinban, most ezekből szemezgetünk, és ajánljuk elolvasásra.