Pálóczi Horváth kastély – Örkény

Következő utunk Örkénybe vezet, ahol a Pálóczi Horváth kastéllyal ismerkedhetünk meg. Az épület története 1889-ig nyúlik vissza, amikor Pálóczi Horváth István földesúr és felesége, Katona Ilona megálmodta a kastélyt, amit 1893-ban fel is építtettek.  1963 óta működik Művelődési házként, és ad helyet a település különböző rendezvényeinek. A Szabadidő Központ igazgatójával, Patak Gáborral beszélgettünk.

A Pálóczi Horváth család eredetileg a Felvidéken élt, és az egyik leggazdagabb nemesi családként tartották őket számon. István 1885-ben kötött házasságot Katona Ilonával, aki örkényi származású volt. Van esetleg információ arról, hogy hogyan találkoztak és miért Örkényben kezdték el a közös életüket?

Patak Gábor: Katona Ilona édesanyja Csurgay Franciska a földjükből egy nagyobb részt eladott a Kincstár részére, ahol a honvédség részére alakítottak ki gyakorlati helyet, később lovasiskolát. Ide került Pálóczi is katonának és szerelembe esett a fiatal és csinos Ilonával. Mivel a lány árva volt és testvére sem volt, így Örkényben maradtak és Franciska fokozatosan átadta a birtok ügyeinek intézését a fiataloknak.

1889 és 1893 között került sor a Pálóczi Horváth kastély megépítésére. Hogyan nézhetett ki az uradalom a fénykorában? Hányan laktak az épületben, milyen mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkoztak a birtokon?

P. G.: A kastély épülete kívülről 99 %-ban így nézett ki. Belülről számtalanszor átalakították az idők folyamán. A családban 6 gyermek érte meg a felnőtt kort velük éltek és néhány technikai személyzettel és a tanítónővel Lukács Antóniával. Szőlőt telepítettek, több neves szőlészt hívtak ide, mint a Voght családot. De inkább a gőzmalom, a téglagyár, a szeszgyár volt az, ami húzóerővé vált. A helyi téglagyárból kerültek ki a budapesti Wekerle telepen épült házak téglái is. 

Mint a legtöbb magyarországi kastély esetében, itt is vannak fájó történelmi események, különösen az I. és a II. Világháború időszakában, illetve a következő évtizedekben. Hogyan vesztette el a család a kastélyt? Az új „tulajdonosok” hogyan hasznosították addig, amíg nem kezdett el működni a Művelődési Ház?

P. G.: Katona Ilona még 1913-ban meghalt. Férje 1935-ben hunyt el. Addig itt élt. A II. világháborúban katonai kórházként működött. A háború végén pedig Szőke Lajosnéjé lett, de 1951-ben államosították. A Tsz-é lett, majd szolgálati lakásokat alakítottak ki benne, de volt orvosi rendelő is. 1963-ban nyitotta meg a kapuját itt a művelődési ház. 

Pálóczi Horváth István kiemelkedő alakja volt Örkénynek, és a kastélyon túl, a Közép-magyarországi ASzC Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium is őrzi a nevét. Ennek egyik oka, hogy nagybirtokosként fontosnak tartotta az oktatás kérdését, különösen a mezőgazdaság területén. Például 1910-ben feleségével közösen felajánlották a falu központjában lévő telküket az iskola megalapítására, illetve 20 hold mezőgazdasági művelés alá bevont földet is a gyakorlati oktatás sikere érdekében. Ezen kívül milyen tettek kapcsolódnak a családhoz, amelyek a település fejlődését célozták? Mi az, ami még ma is tovább él?

P. G.: A katolikus egyház kegyúrai voltak, bár református vallásuk voltak. 1926-ban építette meg Pálóczi a felesége emlékére a református templomot. Ebben az évben nyitotta meg kapuit a Vitézi rend Gazdaképző iskola. Ez az elődje a mai is működő középiskolának.

2023 augusztusában tartottak egy kastély ünnepet, ahol felszólalt Szőke Lajos atya, Pálóczi Horváth Zsuzsanna unokája. Élnek még leszármazottak a településen vagy vissza szoktak jönni emlékezni a kulturális hagyatékra?

P.G.: A család az államosítás után elköltözött. A hat Pálóczi gyerek utódai közül Spanyolországban, Ausztráliában, Amerikában is élnek leszármazottak, de idehaza is.  Ezen az ünnepen találkoztak előszőr a rég elszakadt leszármazottak egymással. 

A Szabadidő Központ nagyon komplex funkciókat lát el Örkényen. Itt működik a város könyvtára, 300 fős színházterem is üzemel, továbbá itt a székhelye az Alföldi Képzőművészeti Szabad Szalonnak, illetve számos kültéri programot is megvalósítanak, például a városnapot. Turistaként milyen programokra érdemes ellátogatni Önökhöz? Esetleg rendezvényekre is kibérelhető a Pálóczi Horváth kastély?

P.G.: A kastély ad helyet Ott Zoltán egykori örkényi festő festményeinek, vagy éppen Rogosz János helytörténeti gyűjteményének is.  Az idelátogató turisták megtekinthetik az Orbánka kegyhelyet, a templomainkat, a várost képekben bemutató tanösvényt, vagy a számos szobrot, melyekkel büszkélkedhetünk. Ami a programokat illeti, Örkény ad otthont a Csutorás nemzetközi népzenei és néptánc tábornak, a Rózsavölgyi emléktornának, vagy a Sebestyén Ferencről elnevezett íjászversenyt is itt szervezik, de a pusztavacsi erdőben rendezik. A gyerekeknek a Karéj fesztivál vagy a Czifra kupa lehet izgalmas, míg az időseknek a Szépkorúak ki mit tudja. De előszeretettel látogatják a Mártonnapi ludasságok programot, az adventi forgatagot vagy éppen a különböző civil szervezetek által rendezett programokat.

Amennyiben rendelkezel olyan kastéllyal, kúriával, villával, amit szeretnél bemutatni magazinunkban, vagy érdekelnek a weboldalon található ingatlanok, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot!