A Mecsekben bányászatot teremtő Jánosi Engel Adolf kastélya

Engel Adolf nevéhez számtalan szakmai és szociális fejlesztés és siker kapcsolódik a 19. században. Szegény, zsidó származású családból küzdötte fel magát a nemesi rangig. Ebben a cikkben Baranya vármegye egyik kiemelkedő személyét mutatjuk be, illetve az ő egykori vadászkastélyát Mecsekjánosiban.

Engel Adolf 1820-ban született Pécsen, édesapja Péter kereskedő volt, aki vagyont szerzett a napóleoni háborúk idején, de sajnos el is vesztette. Ezért második felesége és gyermekei (Adolf és Simon) nagy szegénységben és nélkülözésben éltek. A tanulást korán abba kellett hagynia és gondoskodnia magáról. Először gyufákkal, ceruzákkal házalt, majd később az összespórolt pénzéből 1836-ban egy dohány boltot, később bútor- és ruhaboltot nyitott¹. Szabadidejében a püspökség könyvtárában tanult, megtanult héberül és franciául is, így bekerülhetett az értelmiségi körökbe is. Ügynököket foglalkoztatott, így egyre szélesebb területre tudott árucikkeket kiszállítani, ellátni. 23 éves korában megnősült, 9 gyermek édesapjává vált².

Az 1848-1849-es szabadságharcban nemzetőrként szolgált, majd felismerte a lehetőséget, és faáruval kezdett üzletelni. Építkezésekre szállított faanyagot, illetve ő is többet kivitelezett önállóan. Ez volt az, amely igazán meghozta számára a sikert anyagi értelemben. Nyereségét befektette más vállalkozásokba, így nyitott 1863-ban gőzfűrészüzemet, parkettagyárat és szénraktárat. Nem csupán az üzleti élet volt számára fontos, hanem a pécsi, komlói szociális helyzet javítása is. 1860-ban megvásárolta a Czindery-kertet, amelyet szabadon használhattak a helyiek bálok helyszínéül, összejövetelekre; gőzfürdőt is létrehozott, illetve mikor megvásárolta 1878-ban a felsőmindszenti birtokot majd 1880-ban Montenuovo Alfréd mecsekjánosi birtokait, lakásokat, könyvtárat, iskolákat építtetett, ahová tanítót is szerződtetett³. A cselédség gyermekei itt tanulhattak, sőt, még tanszereket is kaptak ingyen⁴.

1886-ban Engel Adolfot szakmai sikereiért, illetve a mecénási tevékenységeiért 1886-ban magyar nemesi címet kapott Ferenc Józseftől, ettől kezdve használhatta a Jánosi előnevet⁵.

1890-1892 között geológiai méréseket készíttetett a komlói széntelepeken, Jex Simon bányamérnök pedig kitermelésre alkalmasnak találta. 1895-ben nyitott meg az Adolf-táró, 3 évvel később a feleségéről elnevezett, Anna-akna⁶. Egészen 1865-ig működött termelő aknaként, később tanbányaként, végül 1993-ban zárták be.