- Vizi Noémi
- Fotó: Csorba Dániel
- Olvasási idő: 3 perc
Esterházy Villa történetének új fejezete – irodalmi alkotóházként nyitja ki újra kapuit
Esterházy Péter egykori otthona az író 2016-ban bekövetkezett halála után 6 évig üresen állt, majd az örökösöknek nem volt más választásuk, mint értékesítésre bocsátani a Budapest III. kerületében, az Emőd utca 20. alatti ingatlant. Fájó szívvel jutottak erre a döntésre, és bíztak benne, hogy ismét élettel telik meg egykori otthonuk. Vámos Miklós, Dragomán György és Daniel Kehlmann ekkoriban fogalmazta meg az irodalmi alkotóház tervét. Mikor meglátták az Esterházy Villa hirdetését, rögtön tudták, lépniük kell, és meg kell menteniük a magyar irodalom egyik jelentős alakjának házát. A kezdeményezés élére álltak, felkeresték az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatát, amely végül megvásárolta az ingatlant és a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza (MIBA) Alapítvány kezelésére bízta. A Market Építő Zrt., valamint több, mint 50 vállalkozás, a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszék oktatói és hallgatói, továbbá a Hetedik Műterem tervezőiroda vett aktívan részt az alkotóház rekonstrukciójában. A cél az volt, hogy modernizáljanak, de megtartsák az Esterházy-korszak atmoszféráját.
Pillantsunk bele az épület történetébe, és nézzük meg hogyan jutottunk el az építtetéstől egészen az irodalmi alkotóház megvalósulásáig. Az adatok alapján Tatár Jenő úr és neje megrendelésére épült1. A római part egyik első nyaralója lehetett, 1935-ös évben2. Egészen 1943-ig ezt a funkciót töltötte be, erről a korabeli telefonkönyv tanúskodik3. Ebben az időben még kertvárosi hangulatú nyaralóövezet volt, HÉV-vel lehetett ide jutni, de elég lassan fejlődött, így lassan települt be a környék4. Az L alakú épület, földszintes volt, a hálószobák a kertre néztek, az ebédlő a Boris utca felé. A felnőttek és a gyermekek szobája mellett volt még külön helyiség a konyhának, kamrának, fürdőszobának, előszobának, cselédszobának és a gardróbnak is.
Az Esterházy család ekkor már nem volt jómódú. Gróf Esterházy Mátyást, feleségét Mányoki Irén Magdolnát és 4 gyermeküket 1951-ben Hort településre telepítették ki Budapestről, a XII. kerületi otthonukból5. 1953-ban már Csobánkán élnek, mivel Budapestről még ki vannak tiltva a kitelepítés miatt. Mátyás jogász doktor volt, mégis útkaparóként kénytelen pénzt keresni, hogy eltartsa családját. 1957-ben beszervezik, és az állambiztonság III/III-as informátorává válik (1970-es évektől a kémelhárításban dolgozik). Az 1957-es év más szempontból is fordulatot hoz a család számára, ugyanis tavasszal sikerül megvásárolniuk és beköltözniük az Emőd utcai házba. A családi legenda szerint egy megmaradt díszmagyar öltözet ékszereivel fizették ki az ingatlan korábbi tulajdonosát, a bőrműves Krausz Lajost és feleségét Révész Ellát, akik cselédjükkel laktak ott.
A 6 tagú család itt folytatta az életét. Évekkel később az egykori verandát befalazták, így alakítottak ki még egy szobát. Ez lett Esterházy Péter későbbi dolgozószobája. Szeretett itt lakni, ezért családjával úgy döntöttek, megvásárolják szüleitől a házat, ez az 1980-as években meg is történt. Ekkor vette birtokba feleségével és 4 gyermekével. Ám a ház kicsinek bizonyult, ezért a tetőteret is beépítették, így megnövelve a lakóteret6.
Ugorjunk most az időben 2023-ra, amikor az örökösök értékesítésre bocsátották az ingatlant, majd az önkormányzat megvásárolta. A leromlott állapotú épület megmentése szívmelengető történet. Mikor a felújítást tervezték, közösségi összefogás szerveződött, élére Vámos Miklós és Dragomán György mellett a Market Zrt. állt, illetve hozzá csatlakozott több, mint 50 építőipari vállalkozás. Mindannyian pro bono végezték a munkát. A helyzet felmérésekor jöttek rá, hogy sokkal nagyobb a probléma, mint azt előre sejtették. A tetőt ki kellett cserélni, a homlokzathoz kőporos vakolatot használtak, festettek, felújították az elektromos hálózatot, a lábazati köveket impregnálták a vizesedés megszüntetése érdekében7. Leszigetelték, gépészeti- és a fűtési rendszert érintően korszerűsítést eszközöltek.
A Hetedik Műterem, Szabó Levente Ybl-díjas építész vezetésével végezte a tervezési munkálatokat. Szem előtt tartották a kulturális jelentőségét, ezért nem az újjáépítés és a modernné alakítás volt a cél, hanem sokkal inkább a kornak megfelelő műszaki tartalommal való felújítás, az eredeti rekonstrukciója, miközben az ingatlan megjelenésén érdemben nem változtatnak8.
2026. január 22.-én adták át az újjászületett Esterházy Villát, szimbolikusan a magyar kultúra napján. Az irodalmi alkotóház közösségi térként is funkcionál. Lehetőség van író-olvasó találkozók megtartására, hiszen 40-50 ember le tud ülni a földszinti térben. Az irodalmi rendezvényeken túl hazai- és külföldi írókat, műfordítókat fogad. Elvonuláshoz nyugodt teret biztosít.
Érdekesség, hogy Esterházy Péter és felesége Gitta könyvtára 12.000 kötetes volt9. A lakásban szinte mindenhol feltornyozva álltak a kiadványok. Az ingatlan értékesítése után az Evangélikus Egyházhoz került egy része, a kéziratok és jegyzetek pedig a berlini Művészeti Akadémia Archívumába.
A dolgozószoba talán az egyik legizgalmasabb része az épületnek. Esterházy szinte minden művét itt írta, sajátos atmoszféra járja át a teret. Ebből az egykori dolgozószobából kialakítottak egy emlékszobát10. Volt itt egy barokk íróasztal, melynek kontúrját megjelenítették az új „íróasztal” installációban. Valójában nem lehet hozzá leülni, mert nincs hely a lábnak, viszont 2 oldalán könyvek sorakoznak. Az Esterházy által írtaknak speciális helyük van, csak az fér bele a tokba, amely ténylegesen oda való. Kronologikus sorrendben vannak, az asztallapon pedig jelzik a címet és a kiadás dátumát. A másik oldalán pedig fordításainak egy része sorakozik. Ami még izgalmas, az az egyedi, speciális tapéta, mely mind a 12.000 könyv szerzőjét és címét tartalmazza. Ez volt a megoldás arra, hogy valamilyen formában továbbra is a villában maradhassanak a könyvek.
Az Esterházy Villa egy kiváló példája annak, hogyan lehet megmenteni egy már újjászületésre váró ingatlant közösségi összefogással, és új funkciót adni neki, az egykori tulajdonos szellemiségét megőrizve. Örülünk, hogy a Magyar Villák Magazinban bemutathattuk a történetét. További izgalmas részleteket láthatnak a Csorba Dániel által készített short videóban is, mely itt megtekinthető:
