- Vizi Noémi
- Fotó: Fortepan
- Olvasási idő: 3 perc
A budapesti Andrássy út története
Az Andrássy utat úgy ismerjük, mint a luxusmárkák üzleteinek helyszínét, kulturális intézmények, hotelek, nagykövetségek és diplomaták székhelyét, 20. századi nemesi családok hétvégi villáinak negyedét. Ebben a cikkben a budapesti Andrássy út történetével ismerkedünk meg. Azt már nem tudjuk pontosan, hogy melyik eredettörténet a valós, de mindkettőt bemutatjuk Önöknek. Az első szerint a sugárút létesítésének terve Andrássy Gyula gróf nevéhez fűződik. Párizsi tartózkodása idején látta mintaként, amely egy modern város közlekedési és kulturális csomópontjaként működött1. Ezért vonnak párhuzamot az Andrássy út, és a párizsi Champs-Élysées között. A másik forrás szerint Podmaniczky Frigyes báró álmodta meg, aki 1873-1905-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke volt, így a lehetősége is megvolt arra, hogy a korábbi századok során kialakult utcaképet modernizálja, és a főváros reprezentációs utcájává alakítsa2. Ebben az időben készültek el a körutak, dunai rakpartok és 3 Dunán átívelő híd is. Az Andrássy út kialakításának munkálatai 1871-ben kezdődtek hazai tervezők és kivitelezők dolgoztak rajta, a terv a Millenniumi ünnepségre, azaz 1896-ra, a Honfoglalás 1000. évfordulójára elkészülni, és az ünnepségsorozat helyszíneit összekapcsolni, vagyis a Hősök terét, a Városligetet és a Belvárost.
Hivatalosan 1872. március 9-én kelt az a szerződés, amely megteremtette a lehetőségét egy Sugárút létesítésének3. Komoly vitát váltott ki a szükségessége, sokan az arisztokraták igényeit kiszolgáló luxusberuházásként tekintettek rá, azonban átadása után gyorsan kiderült, hogy a 20. század legnagyobb városfejlesztése valósult meg általa.
Az Andrássy út az 1883-as kiépítése óta viselte a Sugárút nevet, 1886-tól Andrássy út, 1950-től Sztálin út, 1956-tól Magyar Ifjúság útja, 1957-től Népköztársaság útja, végül 1990-től napjainkig Andrássy útként ismerjük. Ez alatt halad a Földalatti, amely 1896-ra készült el, Európa első, a világ második legrégebbi földalatti vasútvonala4. A századfordulós hangulat még ma is észlelhető, ez a rekonstrukciós munkáknak is köszönhető, amelyet az elmúlt évtizedekben végeztek. 1987 óta az Andrássy út és a Földalatti az UNESCO világörökségének része.
Három részre osztható, az Erzsébet tér és az Oktogon között jelenleg a luxusmárkák üzletei találhatóak, illetve az Operaház is; az Oktogon és a Kodály körönd a fasorokkal övezett, villák, kulturális intézmények; a Kodály körönd és a Hősök tere között a villanegyed, ahová az akkori jómódú polgárok építették a hétvégi házukat, egy részük még ma is kertes villaként, az utcán sétálva megtekinthető5.
Az egységes utcakép kialakítására törekedett a Helytartótanács és a Szépítő Bizottmány (1837), amely szabályrendszert alkotott meg – még jóval azelőtt, hogy az Andrássy út fejlesztésébe belekezdtek volna. Ebben szerepelt, hogy legfeljebb 3 emeletes bérpaloták emelhetők, a szinteknek legalább 3,5 méteresnek kell lenniük, a szomszédos épületek párkánymagasságához kellett igazodnia az új házaknak6. Ez a szabályozás igen sokáig meghatározó volt építésügyi szempontból, ezért láthatjuk Budapest belvárosában az egységesnek mondható utcaképet.
Az Andrássy úton jellemzően eklektikus neoreneszánsz stílusú paloták sorakoznak, különösen a Hősök teréhez közeledve. Ennek hátterében az akkori uralkodó építészeti stílus, és a korszak híres építészeinek, többek Ybl Miklós és Linzbauer István személye áll7. Az út műszaki kivitelezésének átadásakor (1876) mindössze 40 villa készült el, és ezzel egyidejűleg kialakult a palotabérház, mint épülettípus. Ebben az első emeleten alakítottak ki fényűző lakást8. A további építkezések megtorpantak a gazdasági válság hatására, sok vállalkozó visszaadta a korábban megvásárolt telket. Fordulatot a fellendülés időszaka hozott, ekkor újraindult a villaépítési hullám, és ekkor kezdtek el megjelenni a felső középosztály gazdag családjai is az arisztokraták mellett9. Elsősorban nem funkcionális, sokkal inkább reprezentációs jellege volt az itt álló villának, tulajdonosaik jellemzően nyaralónak használták az 1890-es évektől.
A teljesség igénye nélkül néhány híres villa innen: Fonciére-palota, Drechsler-palota, Hübner-udvar, Andrássy-palota, Stein-palota, Schlossberger-palota10, Erdődy-villa, Rausch-villa, Edelsheim-Gyulay-villa, Weninger-villa, Révay-villa. Művészeti helyszínek közül itt működött a Zeneakadémia, Műcsarnok. Végül álljon itt néhány gondolat a Párisi Nagyáruházról, amely 1911-ben nyitotta meg kapuit. A szecessziós épület tervezője Sziklai Zsolt volt, 7 emeleten várta a betérő vásárlókat. A pompa nem maradt el, a hallban márványoszlopok lélegzetelálló látványa fogadta a betérőket, több ezren dolgoztak itt11. Az 1956-os forradalomban az épület jelentős károkat szenvedett, felújítása után 1960-tól Divatcsarnokként működött, 1999-ig.
2002 óta az UNESCO világörökség része az Andrássy út, igazán impozáns bérpalotái és villái fantasztikus látványt nyújtanak az itt sétálóknak. Számos luxusmárka székhelye található itt, és most akár az Ön cége is ide költözhet az egyik Hősök teréhez közeli villába, amely egykor Révay báróé volt. Amennyiben felkeltette érdeklődését, vegye fel a kapcsolatot Vitáry Dániellel a hello@dandan.hu email címen, vagy a +3630/618-2271-es telefonszámon.
A borítókép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
1 https://www.danubetourism.eu/andrassy-ut-hosok-tere-budapest/
2 https://mrfoster.blog.hu/2023/05/05/mi_mindent_lathatnak_az_andrassy_uton
4 https://www.budapestinfo.hu/hu/andrassy-ut-1
5 https://www.budapestinfo.hu/hu/andrassy-ut-1
8 https://pestbuda.hu/cikk/20160819_szaznegyven_eves_az_andrassy_ut
9 https://www.komplex.hu/az-andrassy-ut-tortenete-es-jelentosebb-epuletei/
10 https://www.komplex.hu/az-andrassy-ut-tortenete-es-jelentosebb-epuletei/
11 https://mrfoster.blog.hu/2023/05/05/mi_mindent_lathatnak_az_andrassy_uton
