Kastély? Villa? Kúria? Melyik fogalom mit takar?!

Mielőtt megkezdenénk utazásunkat a Magyarországon található kastélyok, villák, kúriák világába, nézzünk a fogalmak mögé, milyen főbb különbségek azonosíthatók.

A villa kifejezés ókori római gyökerekkel rendelkezik, először majorságot jelentett, majd később vált pihenővé, amely a városokon, nagyobb településeken kívül esett. A hangsúly az önellátáson volt, mezőgazdasági tevékenységet végeztek a ház körüli területen, a termények, eszközök tárolását pedig a gazdasági épületekben végezték, amely szintén a villához tartozott. Ugye milyen sokat változott a jelentése, míg elértük a mai villa, mint luxuslakás tartalmat?!

A kastély latin eredetű kifejezés, kis tábort jelent, körülbelül a 19. századtól kezdve alakult ki a ma ismert tartalma. Korábban vár jellege volt, védelmi funkciót látott el, sőt, még vizes árokkal is rendelkezett. A tulajdonosokon, tehát a főnemeseken, és a földbirtokosok családtagjain túl a teljes nemesi udvar itt élt, akik segítették őket a mindennapokban, ellátták a kastély körüli feladatokat. Az építtetők az anyagi lehetőségeikhez mérten tervezték meg a kastély méretét, és bele művelődési lehetőségeket, például könyvtárat, vagy gyűjtemények bemutatására szolgáló tereket. Az uradalom fenntartása igen költséges volt, ezért jellemzően az ellenőrzésük alá tartozó települések adóiból finanszírozták. Abban az időben is gyakori volt a szerencsejáték, és nem ritkán a vagyon egy része vagy éppen a földbirtok rajta a kastéllyal is gazdát cserélt, adósság rendezés gyanánt. Tehát a védelmi funkciót elhagyva, a leggazdagabb réteg lakóhelyéül szolgáló épületegyüttesként közelíthetjük meg a kastélyokat, ahol már a művelődésnek, művészeteknek is áldoztak.

A kastélyok többsége 1945-ig volt magánkézben, a II. világháború lezárását követően a tulajdonosok elmenekültek, vagy elszegényedtek, így állami kézre kerültek. Nagyon változatos funkciókra hasznosították újra őket, sőt, még ma is fellelhetők iskolák, pszichiátriai intézetek, könyvtárak, művelődési házak, polgármesteri hivatalok, amelyek korábbi kastélyokban kaptak helyet. Talán a legszerencsésebb, mikor múzeumként működik tovább, megőrizve a nemesi lét és életmód megmaradt emlékmorzsáit. A Magyar Villák magazinban – a változatosságot szem előtt tartva – bemutatásra kerülnek majd magánkézben lévő kastélyok, szálláshelyként funkciónálók, és állami fenntartású intézményként tovább működők.

A kúria nemesi udvarházat jelent, ahol a vidéki köznemesség élte mindennapjait, jellemzően a 18-19. században . A lakóház körül itt is megtalálható volt a gazdasági művelésre használt földterület. A kastélyoknál kisebbek, egyszerűbbek voltak, fő célja pedig nem a pompa kifelé történő közvetítése, hanem a lakófunkció betöltése.

Most, hogy tisztáztuk a melyik épület megnevezés mit jelent, kezdjük meg Magyarország villákat, kastélyokat, kúriákat érintő épített örökségeinek felfedezését.

Amennyiben rendelkezel olyan kastéllyal, kúriával, villával, amit szeretnél bemutatni magazinunkban, vagy érdekelnek a weboldalon található ingatlanok, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot!