A szentegáti Biedermann-kastély

Szentegát, a Baranya vármegyei kis település egy csodás kastélyt rejt. Pécstől kb. 40 km-re helyezkedik el, eredetileg Batthyány Kázmér gróf tulajdonában volt ez a terület1. Majd a folyamatos nagy volumenű költekezéseit hitellel próbálta fedezni, amelyet a Bieddermann-bankháztól vett fel. (Nekik tartozott egyébként a császári udvar is.) A fizetésképtelen gróf végül tartozásai fejében felajánlotta a későbbi Szentegát és Mozsgó névre hallgató Batthyány-birtokot. Biedermann Simon és Gusztáv lett az új tulajdonos. Simon gyermekei közül Ottó (1852 – 1905) kapta Mozsgót; Rezső (1854 – 1938) pedig Szentegáton kezdte meg az építkezést 1880-ban. Rezsőt I. Ferenc József 1902-ben bárói rangra emelte2.

Az 1870 körül alakult település körül sok erdő volt, így a kastély először vadászkastélynak épült, majd 1896-ban alakították át lakóegységgé. Rezső, Bleichröder Elzát vette feleségül, akinek édesapja Otto von Bismarck kancellár bankára volt3. A családok egyesülése után boldogan éltek a szentegáti kastélyban, amely eklektikus stílusban épült, azonban fellelhetőek rajta a szecessziós stílusjegyek.

A kastély kb. 90 méter hosszú, és gazdagon tagolt. Közepén emeletes szárny található, nyugati homlokzatán veranda, sőt, az épületet egy magas torony is ékesíti4. Park öleli körbe, amelyben szökőkút, úszómedence és pálmaház is fellelhető volt. Ezek mind a korszak különlegeségei, csupán az igazán tehetős családok engedhették meg maguknak. A birtokon felépítették a családi mauzóleumot is, amely egyben a település kápolnájaként is funkcionált. Igazi kuriózumként említhető, hogy az orgonája az Angster gyárban készült.

A Biedermann-család jelentős összegeket adományozott, például fiú- és lányiskolát is alapított Szigetváron, de kórház, tűzoltóság és kisvasút létesítése is a nevükhöz fűződik. A családi birtokot Rezső és Elza fia, Imre vitte tovább. Mintagazdaságot hozott itt létre – a 42 hónapnyi frontszolgálat után5. Ő is fontosnak tartotta az adakozást, anyagi forrásokat adott a pécsi szegényeknek, a szentegáti birtokon élők számára oktatást biztosított, illetve öregségi nyugdíjat is bevezetett6. 1931-1935 között egyébként a szigetvári térség országgyűlési képviselője volt7.

A kapcsolatoknak és a csodának hála, az 1945-ös államosítást a Biedemann-család elkerülte, megtarthatta a kastélyt. Azonban 1949-ben, a kommunizmus már nekik sem kegyelmezett. Államosították a birtokot, a következő években a budapesti V. kerületi lakásukban éltek. Imrét az ÁVH emberei ok nélkül elhurcolták, majd a Kistarcsai Központi Internálótáborban, több arisztokratával együtt, a fogságban tisztázatlan körülmények elhunyt.

Az 1950-es években a kastély mozdítható elemeit, például a bútorait széthordták, az ablakokat befalazták, a parkettát felszedték8. Állami kézbe került, ez óvta meg a teljes pusztulástól. Első felújítása 1999-ben kezdődött, akkor a tetőt cserélték le, majd 2007-ben a homlokzatot restaurálták. Azóta magántulajdonba került, foglalkoznak vele, szépen újítgatják, és kezd ismét a régi pompájában ragyogni.

Amennyiben rendelkezel olyan kastéllyal, kúriával, villával, amit szeretnél bemutatni magazinunkban, vagy érdekelnek a weboldalon található ingatlanok, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot a hello@dandan.hu email címen.