- Vizi Noémi
- Fotó: Felszeghy Áron
- Olvasási idő: 2 perc
A mohorai Zichy-Vay (vár)kastély
Mohora Nógrád vármegyében található 900 fős község, amelynek története izgalmas múltba enged betekintést. Cikkünkben a Zichy-Vay kastélyt mutatjuk be, amely kívülről inkább várra hasonlít, mint kastélyra. Török építészeti elemek is feltűnnek rajta, de hogy ezek a hagymakupolák és a félhold tényleg a török behatás eredményei-e, a cikkből kiderül.
A Balassagyarmattól 10 km-re található Mohora történetében kutatva kiderült, hogy egy igazán gazdag lelőhelyként szolgált a régészeknek, ugyanis már az őskorban is lakott volt. Több cserép-, csont-, kődarab, és pattintott kovapengék is előkerültek, melyek ma a Nemzeti Múzeumban láthatók1. Bronzkori élet nyomát mutatja egy vékony bronztű. De kelta urnákat, római kori pénzt is találtak. Pezsgő élet volt itt Palócföldön, a Cserhát dombjain, a Fekete víz patak mellett.
Mikszáth Kálmán és Tolnay Klári is a településhez kötődött. Mikszáth felesége – akit kétszer vett el, másodjára a község templomában – Farkasfalvi Mauks Mátyás helyi szolgabíró lánya volt, Ilona2. A község központjában áll egy nagy gesztenyefa, amely Mikszáth-ról kapta a nevét, mivel annyira szeretett alatta időzni. A fát a Mikszáth – Maus emlékparkban találjuk – szemben az esküvőjük helyszínéül szolgáló templommal. Tolnay Klári pedig itt született, itt töltötte gyermekéveit. A hazai színjátszás egyik csillagának szülői házától néhány lépésre lévő házban egy kiállítást rendeztek be személyes tárgyaiból, ruháiból, jelmezeiből.
Az emlékhelytől néhány perc gyaloglással láthatóvá válik a Zichy-Vay kastély. Korábban nagyobb park vette körbe, az 1700-as évek elején épült várkastélynak tűnő épület. Sem az építtetője, sem a pontos dátum nem lett feljegyezve, így csak becslésekre lehet támaszkodni. Vannak, akik úgy vélik, hogy a török hódoltság idején már állt itt egy törökök által, épített épület3, melynek gazdája egy bég volt4. Ezt igazolná, hogy a kastély sarkaiban négyzet alapú, zsindelyes, hagymasisakos torony áll5, amelyek messziről turbánokra emlékeztetnek, és két saroktorony alatt a szobákban egy-egy beépített kő fürdőmedence is van6. Hiedelmek szerint a török főúr magának és háremének építtette7. Azonban ennél sokkal valószínűbb, hogy a barokk stílusú épületen megjelentek a korra jellemző divat elemek, mint például a hagymakupola.
Az épület várkastély, amely átmenet a vár és a későbbi kastélyok között, jellemzően hódoltsági területeken, például itt a török időket követően8. A mohorai (vár)kastélyt keletről egy lejtős terep övezi, ahol akár várárkot is kialakíthattak. Zömök épülettörzs, téglalap alapú, sarkain derékszögű külső tornyos várakra emlékeztető tornyok kaptak helyet, tetejükön pedig hagymakupola – félholddal. Az egyszintes kastély alatt egy pince, alagsor található, ha nyugatról nézzük, kelet felől pedig emeletesnek tűnik. A belső terek boltozottak, korábbi tanulmányok alapján egyikben hold alakú, a másikban nap alakú jelkép volt látható. Kutatások megcáfolták, hogy török kézen lett volna a kastély.
Tulajdonosairól nem lehet sokat tudni. 1740-től a Sréter családhoz került, valószínűleg ők bővítették, majd a Zichy család, végül a Vay család birtokolta9. Ez utóbbi az 1900-as évek elején juthatott hozzá, a Zichy-k pedig körülbelül 50 évvel korábban. Mikor gazdátlanná vált, és az állapota romlani kezdett, önkormányzathoz került. 1991-ben megvásárolta a Külkereskedelmi Bank 12,5 millió forintért, amely fedezte a Mohorán épített sportcsarnok költségeit10. Nem maradt sokáig a Bank birtokában, tovább értékesítették, így lettek belga tulajdonosai, akik a felújítást követően saját célra hasznosították – írja egy korabeli, 1996-os újságcikk11. Az biztos, hogy jelenleg nem látogatható, csak kívülről tekinthető meg, mert magántulajdonban van.
Amit viszont ne hagyjanak ki ha a környéken járnak, az a Dolinka pincesor, és kóstolják meg a helyi, palócföldi borokat is.
