Szécsény Forgách-kastély

A várkastély építtetője Szécsényi Tamás vagy fiai, akik a Kacsics nemzetségből származnak1. Valószínűleg az 1370-es évek körül kezdődnek el a munkálatok, de az első írásos említés 1456-ból származik, amikor várként hivatkoznak rá. Az 1600-as években már négyszögletes épületként hivatkoznak rá, kerek- és sokszögletű tornyokkal. A török ostromok jelentős károkat okoznak benne, amelyet Koháry István (1649-1731) ezredes kezdett el rekonstruálni. 1717-re már 3 szoba és egy nagyterem is elkészül; 1724-re pedig 8 terem, konyha sáfárház, cselédház és a kerek tornyok. Koháry-hoz zálogjegy birtokában került a szécsényi várkastély, ezt visszaváltva kerül a Forgách-családhoz.

Forgách János (1690-1735) Nógrád megye főispánja volt, felesége pedig Cziráky Margit volt2. 1739-ig sikerült visszaszerezniük a szécsényi birtok jelentős részét. 1753-ban János fiai elosztották a birtokokat, az idősebb fiú, János (1724-1774) örökölte a gácsi uradalmat, testvére, Zsigmond (1728 – 1769) maradt Szécsényben. Forgách Zsigmond nevéhez fűződik a kastély barokk stílusú átépítése. H alakúvá vált az épületegyüttes, melynek falaihoz felhasználták a korábban is álló falakat. Korszerű technológiai megoldásokkal is ellátja, például fűtőkamrákon keresztüli fűtéssél. Zsigmond halála után, második fia, József (1756-1829) örökli az uradalmat, aki elhozza a szécsényi uradalom aranykorát. Úrbéri perrendezés keretében visszaszerzi a község elzálogosított területeit. Nevéhez fűződik továbbá több hektáros angolpark kialakítása, a kastélytól északra fekvő területeken.

Az angolkertbe közel 2000 növényfaj került betelepítésre, majd később nevelésre3. A melegházban például olyan ritkaságnak számító növények is voltak, mint például a kakaómályva, a sárkánypálma, az arab kávé, a hibiszkusz, Karib tengerparti-liliom, keleti szerelemvirág, kristályvirág. Míg a kertben zöld juhar, mirigyes bálványfa, trombitafa, kőrisek, selyemfenyő. A kastély mögött tavakat alakítottak ki, ide halakat telepítettek, illetve kacsák és hattyúk is élőhelyül választották. Sőt, még műbarlangot is létrehoztak bazaltkövekből.

Forgách József felesége Koháry Mária grófnő volt, 7 gyermekük született, akik közül Pál (1794-1854) és felesége, Lipthay Mária kapta meg a kastélyt4. Az anyagi forrásaik elapadtak, így szécsényi birtoktól megváltak 1846-ban, új tulajdonosa a régész, a hazai ásatások egyik első megszervezője, államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc lett. Az 1848-as év politikai eseményei miatt emigrációba kényszerül, ezért birtokai állami tulajdonba kerülnek. Az egykori családi otthonból kórház, szolgabírói hivatal, majd adóhivatal került kialakításra. Érdemben az állagmegóvásra nem költöttek, a családhoz 1867-ben került vissza a kastély, igen rossz állapotban. Pulszky Ferenc fia, Ágost és felesége, Fidor Hermina nyári rezidenciaként használta. 1900 környékén eladják Gross Jenő ügyvédnek, de mivel nem használja ki az épületet, és ideje nagy részében Budapesten tartózkodik, 1 millió aranypengős eladás után Lipthay Béla tulajdonába kerül, aki elismert lepkekutató volt. (A Lipthay család saját birtokokkal is rendelkezdett Szécsény környékén, illetve ennek a kastélynak is egykor házasság révén voltak tulajdonosai, ugyanis Forgách Pál felesége Lipthay Mária volt.) A II. világháborúban magyar-, német-, és orosz katonaság is állomásozott a kastélyban, valamint kórházat is működtettek itt. A pince egy biztonságot jelentő búvóhely jelentett, 300 ember menekült ide a front elől. Később gombákat termesztettek, sőt, tej- majd sajtüzem is működött itt. Bombatalálat érte az egykori üvegházat, az anyagi erőforrások kimerültek, így nem tudták felújítani a megsérült épületrészeket. A Lipthay-család ugyan megmenekült az üldözés és a tulajdonaik államosítása elől, de végül mégis kénytelenek voltak eladni az Államnak a kastélyt és a hozzá tartozó területeket az 1960-as évek végén. Az első helyreállítási időszak 1969 és 1977 között zajlott, a következő 2005-ben, majd 2017-ben.

1973 óta működik Helytörténeti múzeumként, és 1979-től kezdve működik Kubinyi Ferenc nevét viselve5. A kutatások szerint Nógrád vármegye nemesi családjainak egyike volt a Kubinyi család, Ferenc aktív résztvevője volt a reform országgyűléseknek, majd az aktív politikai szerepvállalása miatt, a szabadságharc leverése után várfogságra ítélték, majd enyhítésként lehetősége volt a tázlári birtokain tölteni büntetését. 1852-ben kapott amnesztiát. Kutató és régész volt, aki az őslénytan, földtan témájában publikált. Nevéhez fűződik a Karancslapujtő-Pókahegy lelőhelyének ásatása, illetve a híres ipolytarnóci ősfenyő azonosítása is.

Jelenleg múzeumként üzemel, állandó tárlatai az őskori régészeti gyűjtemény, a középkori Nógrád vármegyei várakat bemutató tárlat, a 19. századi női lakosztály, illetve időszaki kiállítások. Ha idejük engedi, látogassanak el a Szécsényben található Forgách-kastélyba, sétáljanak a kastély kertjében, és vegyenek részt a történelmi időutazásban.

Amennyiben rendelkezel olyan kastéllyal, kúriával, villával, amit szeretnél bemutatni magazinunkban, vagy érdekelnek a weboldalon található ingatlanok, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot a hello@dandan.hu email címen.