Szécsény Forgách-kastély

Az angolkertbe közel 2000 növényfaj került betelepítésre, majd később nevelésre³. A melegházban például olyan ritkaságnak számító növények is voltak, mint például a kakaómályva, a sárkánypálma, az arab kávé, a hibiszkusz, Karib tengerparti-liliom, keleti szerelemvirág, kristályvirág. Míg a kertben zöld juhar, mirigyes bálványfa, trombitafa, kőrisek, selyemfenyő. A kastély mögött tavakat alakítottak ki, ide halakat telepítettek, illetve kacsák és hattyúk is élőhelyül választották. Sőt, még műbarlangot is létrehoztak bazaltkövekből.

Forgách József felesége Koháry Mária grófnő volt, 7 gyermekük született, akik közül Pál (1794-1854) és felesége, Lipthay Mária kapta meg a kastélyt⁴. Az anyagi forrásaik elapadtak, így szécsényi birtoktól megváltak 1846-ban, új tulajdonosa a régész, a hazai ásatások egyik első megszervezője, államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc lett. Az 1848-as év politikai eseményei miatt emigrációba kényszerül, ezért birtokai állami tulajdonba kerülnek. Az egykori családi otthonból kórház, szolgabírói hivatal, majd adóhivatal került kialakításra. Érdemben az állagmegóvásra nem költöttek, a családhoz 1867-ben került vissza a kastély, igen rossz állapotban. Pulszky Ferenc fia, Ágost és felesége, Fidor Hermina nyári rezidenciaként használta. 1900 környékén eladják Gross Jenő ügyvédnek, de mivel nem használja ki az épületet, és ideje nagy részében Budapesten tartózkodik, 1 millió aranypengős eladás után Lipthay Béla tulajdonába kerül, aki elismert lepkekutató volt. (A Lipthay család saját birtokokkal is rendelkezdett Szécsény környékén, illetve ennek a kastélynak is egykor házasság révén voltak tulajdonosai, ugyanis Forgách Pál felesége Lipthay Mária volt.) A II. világháborúban magyar-, német-, és orosz katonaság is állomásozott a kastélyban, valamint kórházat is működtettek itt. A pince egy biztonságot jelentő búvóhely jelentett, 300 ember menekült ide a front elől. Később gombákat termesztettek, sőt, tej- majd sajtüzem is működött itt. Bombatalálat érte az egykori üvegházat, az anyagi erőforrások kimerültek, így nem tudták felújítani a megsérült épületrészeket. A Lipthay-család ugyan megmenekült az üldözés és a tulajdonaik államosítása elől, de végül mégis kénytelenek voltak eladni az Államnak a kastélyt és a hozzá tartozó területeket az 1960-as évek végén. Az első helyreállítási időszak 1969 és 1977 között zajlott, a következő 2005-ben, majd 2017-ben.