- Vizi Noémi
- Olvasási idő: 2 perc
Balatonakarattya egyik alapítójának egykori háza, a Kun-villa
A 20. század eleji Balaton környéki építészeti stílusok gazdag és változatos képet mutatnak, melyek szoros összefonódásban állnak a helyi kulturális és társadalmi változásokkal. Az időszakra jellemzőek a szecessziós és eklektikus elemek, amelyek mellett a Bauhaus jegyei, azaz a geometrikus formák, szögletek, ívek is megjelennek, mint a modernitás jelei. A Balaton-parti üdülőhelyeken a villaépületek és panziók megjelenése vált jellemzővé, ahol a természetközeliség gyakran megjelent.
Balatonakarattya már a római időkben is lakott terület volt, de modern kori történelme 1928-tól kezdődik. 1909-től vált könnyebbé a lejutás Budapestről a Balatonhoz, majd a korábban említett 1928-as évben kezdődött meg a terület felparcellázása. A balatonakarattyai pusztát a néhány magas beosztással rendelkező vezetői csoport tagja parcellázta fel. Ennek volt részese Kun Attila is (a Gázgyár vezérigazgatója), akinek 1932-ben épült villáját mutatjuk be ebben a cikkben.
A Kun-villa jellegzetessége nem csupán az, hogy Bauhaus jegyeket hordoz magán, hanem az is, hogy a Balaton környékén fellelhető természeti örökségeket is felhasználták az építéséhez; például a Balatonalmádiból származó vörös köveket. A villa gyorsan a Balatonakarattyán élő művészek központja, kedvelt találkozási helye is lett. Továbbá gyakori vendég volt például a Kodolányi család, de Oláh Gusztáv is, aki az Operaház díszlettervezője volt. Az ingatlan egyébként 2 szintes, 4 szobás, amely 2 fürdőszobával is rendelkezik. Nemrégiben lett felújítva, jelenleg családi házként funkcionál.
Visszakanyarodva Kun Attilához, ő volt a Cserkészszövetség gazdasági vezetője, így a cserkészek is sűrűn látogatták az ingatlant. Egyszer egy különleges ötlete támadt, valósítsanak meg cserkésztábort a parton. Sok tervezést, szervezést igényelt, de sikerült. Éveken keresztül a parton, illetve a villa kertjében látták vendégül a nemzetközi cserkészeket. Sokszor az egész házat körbe érték a megterített asztalok, és éjszakába nyúlóan beszélgettek.
Akarattya felvirágoztatásáért rengeteget tett Kun. Nem csupán a település alapítóatyjának tekinthető, de például közvetve hozzá kötődik az első bolt megnyitása is. A Hangyaszövetséget rábeszélte az üzlet megnyitására, ezzel megkönnyítve a helyiek életét. Sőt, az infrastruktúra fejlesztés itt nem állt meg, az Árpád út volt a település első kövesútja, amelyen egészen Keneséig el lehetett jutni.
