A dégi Festetics kastély, amely őrzi a szabadkőművesség emlékét, és melynek kertje akkora, mint a New York-i Central Park

A Festetics kastélyról legtöbbünknek a Keszthelyen található jut eszébe. A 18. században köznemesi családból vált a Dunántúl egyik meghatározó, és legnagyobb birtokkal rendelkező családjává. A keszthelyi kastélyt építtető Festetics Kristóf fiai vásárolták meg a Dégen található birtokot 1769-ben, amely Festetics Lajos (1732 – 1797) – a fiatalabb fiú – tulajdonába került, ezzel megalapítva a dégi családi ágat¹. Az itt található kúriát 1772-ben építtette, nyaralónak, ugyanis családjával Toponáron élt, anyagi helyzetéhez képest igen szerény körülmények között. Az anyagi sikereit a földjein megtermelt gabona értékesítésével alapozta meg a napóleoni háborúk idején.

Lajosnak nagyratörő álmai voltak, és tervei között szerepelt, hogy a mintagazdaságokat kössék össze, és fejlesszék az úthálózatot. A feladattal Kováts Ferencet, a Franciaországban tanult mérnököt bízta meg, azonban az erre már csak Lajos halála után került sor. A birtokokat Festetics Antal örökölte, és egyúttal kezébe is vette a birtokfejlesztés irányítását. Az 1800-as években kezdődött meg az úthálózat és a mintagazdaságok fejlesztése, amelynek leglátványosabb eleme a Veszprém felől érkező postaút volt². A 12 km hosszú nyílegyenes út mellett fasort létesítettek, végén pedig már messziről látható volt a kastély, amelynek átépítésével 1812-re készültek el. Tervezője a Bécsben született építész, Pollach Mihály volt. Nevéhez a klasszicista építészet remekművei kapcsolódnak. Például ez a dégi kastély Magyarország egyik legimpozánsabb és legrégebbi klasszicista kastélya. U alakú, egyemeletes, alagsoros épület, melynek oszlopai dór stílusúak, kert felé nyitott, 6 oszlopos portikusz látható³. Nagyon hasonlít a Magyar Nemzeti Múzeumra, ez azonban nem véletlen. Pollack Mihály tervezte, és fő műveként tekinthetünk rá. A kastély nyugati oldalrizalitban egy közel 30 méteres folyosó végén található egy ovális terem, amelyet díszteremként használtak⁴. Ez eltért a megszokottól, mert általában középtengelyen szokott elhelyezkedni. Ezzel szemben kapott helyet az ovális fürdőszoba, amelynek mennyezeti mintái a Kálvin téri református templom mintáit idézi. Az ovális forma, a homlokzaton előtűnő napszimbólum, vagy a kastély több részén található sasszimbólumok a szabadkőművességre utalnak. Ugyanis Festetics Antal is ehhez a mozgalomhoz tartozott, sőt, a legenda szerint a Habsburg Birodalomban betiltották a szabadkőműves mozgalmat 1795-ben, Festetics Antal pedig 1805-ben megvásárolta a megmaradt iratgyűjteményt, amelyet egészen 1944-ig megőriztek a kastély falai között.