Martonvásár Brunszvik kastély – a legangolosabb magyar kastély

A birtok irányítását 1807-ben vette át Ferenc. Az 1820-as években építkezésbe kezdett, klasszicista stílusjegyekkel díszíttette az épületet. Az angolpark is tovább szépült, tervezője valószínűleg Heinrich Nebbien volt; javaslataira számtalan fafajt telepítettek be, például kőrist, japánakácot, csörgőfát, mocsári ciprust, ősmamutfenyőt, amerikai vasfát, platánt⁶. A birtokon keresztül folyik a Szent László patak, amelyet felduzzasztva hozták létre a tavat, partján és környékén pedig szintén fásításba fogtak. A kastély mai formáját Brunszvik Géza, Ferenc fia, Antal unokája neogótikus stílusban álmodta- és valósította meg az 1870-as évektől kezdve. Elképzelhető, hogy angliai utazásai során inspirálódott és szeretett bele ebbe az építészeti stílusba. Az építkezés és más anyagi nehézségek miatt a Brunszvik családnak meg kellett válnia a birtoktól. 1893-ban József főherceg tulajdonába került, aki 1896-ban felújíttatta, majd egy évvel később eladta a sörgyáráról mai napig híres Dreher Antalnak⁷. Az I. Világháború alatt hadikórház működött a kastélyban, majd 1923 és 1927 között Dreher Jenő nekifogott a felújítási munkálatoknak. Néhány boldog évet követően elérkezett a II. Világháború időszaka, amely azzal zárult, hogy 1945-ben államosították a kastélyt. Szerencsére jó kezekbe került, mert 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja működik benne; ettől az évtől kezdve a parkot pedig természetvédelmi területnek nyilvánították⁸.