- Vizi Noémi
- Fotó: Soós Bertalan
- Olvasási idő: 4 perc
Sándor Móric vagyis az Ördöglovas szerelem miatt átalakított bajnai kastélya
A Bajnán található klasszicista stílusú kastély története igencsak fordulatos, mint ahogyan a Sándor családé is. A 18. századi átépítés után élte fénykorát, amelyhez az Ördöglovas legendája is társult, majd az államosítást követő évtizedekben életveszélyessé nyilvánították. A 2021-ben, teljeskörűen felújított kastélyt átadták, ma már ismét régi fényében ragyog, most pedig történetének járunk utána.
Sándor Móric 1819-ben, 17 éves korában örökölte meg a Sándor család birtokait, ugyanis, ekkor veszítette el édesapját, tüdőgyulladásban1. A fiatal férfit szülei a széltől is óvták, különösen azért, mert bátyja életét vesztette, így csak ő tudta tovább örökíteni a Sándor vezetéknevet. Ismeretei igencsak hiányosak voltak, ezért autodidakta módon kezdett el tanulni. Nagyon érdeklődő, nyitott és szorgalmas volt, rövid idő alatt megtanulta az olasz és a francia nyelvet. Muzikalitását is megcsillogtatta, ugyanis zongorázott és citerázott is, illetve dalokat is szerzett. Apja nagyon szigorúan nevelte, ezért sejthető, hogy halála után nyílt ki számára a világ.
A lovaglással is fiatal felnőtt korában ismerkedett meg, pedig édesapja, Sándor Vince is szerette a lovakat, ő alapította a gyarmati ménest, és 1802-ben létesítette a kastély mögötti istállót. (Igen, ha a Kedves Olvasónak eszébe jutott a Budavári palotában a Sándor-palota és az ottani lovarda, jól sejti, a bajnai Sándor Vince és családja építtette a mai Köztársasági Elnöki hivatal elődjét.) Mivel az ifjú grófot féltették a lovaktól (is), nem engedték a közelükbe. Pedig mindig is vágyott a lovaglásra. 18 éves kora körül ült először lóra, ekkor derült fény az Isten adta tehetségére. Szenvedélyesen fejlesztette magát és merészebbnél merészebb mutatványokat hajtott végre lóháton. 1831-ben eladta a budai Sándor-palotát, amely a Pallavicini családhoz került. Az így szerzett pénzt a lovaglásba fektette.
A legenda szerint Angliában betört egy különösen vad lovat, így ragadt rá az Ördöglovas név2. Számtalan legenda kapcsolódik alakjához. Például bálakba a lépcsőn fellovagolva, becenevéhez hűen érkezett; négy lovas fogattal hajtott le a szűk budavári lépcsőkön; téli jégzajlás során emberekkel teli hintóval ugratott át a Dunán; erkélyekről ugratott le lóval; egy éjszaka akár 3 bálban is feltűnt – elképzelhetjük, hogy mennyire őrült tempóban közlekedhetett3. Állítólag lovával átugratta Metternich Leontine fogatát, a bécsi Práterben4. A nagyhatalmú Metternich Kancellár lánya azonnal beleszeretett az Ördöglovasba, igaz szerelem volt az övék.
Visszakanyarodva Sándor Móricra, az Ördöglovas vesztét is a lovaglás során szerzett sérülése okozta. 1850-ben súlyos fejsérülést szenvedett az egyik mutatványa közben, és később már nem volt önmaga.
Állandó orvosi felügyelet mellett élte életét, még 28 évig10. Évtizedekkel később, a Metternich-Sándor család utolsó leszármazottai az 1940-es években hagyták el a kastélyt, a II. Világháború idején. 1944-ben Metternich-Sándor Klementina Svájcba menekült, ez év decemberében bevonultak a szovjetek, és elkezdték fosztogatni a kastélyt11. Igazi károkat a januári német ellentámadás okozta, amely társult a kastély teljes kifosztásával, megrongálásával. Hadikórházként hasznosították, a kápolnában holttesteket tároltak. Minden létező módon a földbe tiporták a bajnai Sándor-Metternich kastély méltóságát. A kivonulást követően mezőgazdasági TSZ lett, majd gépállomás, alumíniumgyártó üzem, továbbá itt működött az ország egyetlen női traktorosokat képző intézménye. A szebb napokat is látott angolkertet összeszabdalták, országutat vezettek át rajta. A kastélyban helytörténeti kiállítás kapott helyet, 1967-1972 között. Azért csak ilyen rövid ideig, mert a kastély életveszélyessé vált.
