-
Írta:
Vizi Noémi
- Fotó: Kállai Márton
- Olvasási idő: 4 perc
Budapest, Városligeti fasor 10
1874-től Városligeti fasor, 1920-tól Vilma királynő útja, 1950-től Gorkij fasor, majd 1991-től újra Városligeti fasor. Miért Vilma királynő? Az I. világháborút követően holland reformátusok figyeltek fel a nélkülöző magyar gyerekekre1. Megszervezték, hogy magyar gyermekek utazhassanak ki Hollandiába, ahol holland családok látják őket vendégül legalább 2 hónapig. 1920. február 10.-é indult az első vonat Budapestről, a 100. 1926. április 17.-én. 1930-ig összesen 28.563 gyermek vehetett részt ebben a sajátos programban. Ezen kívül nagy segítséget jelentett még a melegkonyhák üzemeltetése, ahol 1000 gyermek ellátását vállalták. Ennek egyetlen feltétele az volt, hogy a gyermekek kapjanak valláserkölcsi nevelést. Budapesten és vonzáskörzetében 15 helyen valósult meg, vasárnapi iskola keretében zajlott. A program védnöke I. Vilma királynő volt, ezért hála jeléül 1921-ben nevezték át a Városligeti fasort Vilma királynő útjára. Később Maxim Gorkij, orosz regény- és drámaíró nevét viselte.
A Városligeti fasor XIX. század utolsó évtizedeiben vált Pest elitövezetévé2. (Bár már az 1810-es években is népszerű városrész volt.) Igazi fogalommá vált, a kor tehetős (üzlet)emberei építtettek maguknak nyaralót itt. Státuszjelző értéke volt, ha valaki itt lakott, itt volt nyaralója, vagy az itteni szanatóriumban kezeltette magát. A városvezetés nagy telkeket jelölt ki, ez is inkább azt sugallta, hogy nyaralóövezetet akartak kialakítani, és nem lakónegyedet3. Kikötés volt a növényzet betelepítése, illetve az, hogy a házak ne az út mellett épüljenek, hanem beljebb és rendelkezzenek előkerttel. Ez az út a zsúfolt, nyüzsgő Király utcát kötötte össze a Városligettel – és a Városligeti körönddel ‒, itt lehetett sétálni, kocsikázni, a több sorban ültetett vadgesztenyefák és a nyárfasor között – amelyet később kivágtak, helyükre vadgesztenyefákat ültettek. (A fásítás egyik fő célja a homok megkötése volt.) A Városligeti fasor jelentőségéből akkor kezdett veszíteni, mikor a mai Andrássy út elkezdett kiépülni. A vadgesztenyefákat megviselte a megnövekedett autóforgalom, a betonozás és az 1980-as években terjedő aknázómoly-fertőzés. Ezért ma már ezekből a fákból nem láthatunk egyet sem. Ma egyébként világörökségi terület, de nem minden itt lévő villa élvez műemlék védelmet.
A Városligeti fasor 8, amely később „átszámozódott” 10-re, Schulek Frigyes, híres építész, a Műegyetem tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának nyaralója/otthona, amelyben családjával 25 évig laktak 4. Mai formáját 1908-ban nyerte el. Tervezői Kármán Aladár és Ullmann Gyula voltak. A kor elismert építész párosa, akik többek között az Ezredéves Országos Kiállításra (1896) több pavilont is terveztek, villák és bérházak mellett a Weiss-házakat, a Király-bazárt, a Mahart-székházat. Ez, a Városligeti fasor 10. szám alatti a villa rengeteg helyiséggel rendelkezett, például külön úri- és cselédszobával, úri- és cselédfürdővel, ruhatárral, mosókonyhával, vasalószobával, gyermekhálószobával, játszószobával, reggelizővel, ebédlővel tálalóval, szalonnal. A megrendelő Bíró Ármin, aki a Rimamurány – Salgótarjáni Vasmű Rt. megszervezője és első vezérigazgatója volt. A következő tulajdonosai Fellner Pál, Alfréd és György lettek, akik apjuk, Fellner Henrik (Leipziger Vilmos szesz- és czukorkagyára részvénytársaság irányítója) halála után tettek szert az ingatlanra. Majd 1948-tól Fűszerkereskedők Országos Egyesülete vált a tulajdonossá, 1954-től a Magyar Írók Szövetsége, 1957-től vált állami tulajdonná. 1958 óta működik ebben az épületben a Pedagógusok Szakszervezete.
Az épület különlegessége, hogy több díszes, festett üvegablakkal és ajtóval rendelkezik, amelyek még ma is eredeti pompájukban láthatóak. Nincs bizonyíték rá, de elképzelhető, hogy Róth Miksa, üvegfestő és mozaikművész műhelyéből került ki. Az viszont bizonyos, hogy több környékbeli villában is dolgozott, például a Ráth György-villában. Az évek során megsérült darabokon 1987-ben Szabó Eszter üvegtervező iparművész dolgozott.
Az épület különlegessége, hogy több díszes, festett üvegablakkal és ajtóval rendelkezik, amelyek még ma is eredeti pompájukban láthatóak. Nincs bizonyíték rá, de elképzelhető, hogy Róth Miksa, üvegfestő és mozaikművész műhelyéből került ki. Az viszont bizonyos, hogy több környékbeli villában is dolgozott, például a Ráth György-villában. Az évek során megsérült darabokon 1987-ben Szabó Eszter üvegtervező iparművész dolgozott.
