-
Írta:
Vizi Noémi
- Fotó: Urbán Tamás Fortepan, Csorba Dániel
- Olvasási idő: 4 perc
Baba utca 14 – Régen Járitz villa, ma pszichiátriai rehabilitációs intézet
A Bauhaus stílusban épült villa a Ferenc-hegyen található, meseszép kilátással a városra. Igazi luxusnak számított a 1943-ban, mikor beköltözhetett a Járitz család. Azóta eltelt több mint 80 év, ma már szinte rá sem lehet ismerni az egykori modern épületre, amelyet műemlékként tartanak számon.
Járitz István ismert és elismert autóalkatrészkereskedő volt, lánytestvére, Járitz Józsa festőművész és grafikus, harmadik testvérüknek, Járitz Andrásnak pedig ingatlanirodája volt, amely a budai „jobb” negyedek ‒ például papaséti, rózsadombi ‒ villáira, telkeire specializálódott. Mindhármojuk kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, ezért is valósulhatott meg a Járitz villa, a Ferenc-hegyen, melynek tervezője Fischer József, statikusa pedig Pécsi Eszter, aki Fischer felesége volt, és egyben az első mérnöki diplomát szerzett nő.
A ház első tervei 1941-ben készültek el, majd elkezdődött az építkezés, a használatba vételi engedélyt 1943-ban kapták meg a villára, ekkor költözhetett be a Járitz család a pillérekkel alátámasztott, íves, szinte lebegő villába. A terveken alagsorként, földszintként és emeletként hivatkozott Fischer a villa szintjeire, és igyekezett nagy tereket alkotni, melyben a funkcionalitás is fontos szerephez jutott. A II. világháború miatt is szükség volt óvóhely kialakítására, amelyet legalább 35 cm vastag fal vett körül (2 egymás melletti téglasor). A pince ezen része 11 fő befogadására volt képes. A család körülbelül 1 évet lakott ebben a házban, és heteket az óvóhelyen, mert 1944-ben, Budapest légitámadása során a villa bombatalálatot kapott és el kellett menekülniük. Ekkor az ifjabb Járitz István 4 éves volt. Csorba Dániel vele készített dokumentumfilmjében elmondta, arra emlékszik, hogy néhány csomaggal a hátukon menekülnek. A húga 2 éves volt, egy orosz katona vitte a kezében. A 10 éves kisfiú hátranézett, és látta, hogy lángolt a házuk. Sok év távlatából, ez a pillanat még most is kristálytisztán megvan az emlékeiben.
A Buda ostromának 1945. február 13-án lett vége, a családfő áprilisban már benyújtotta az újjáépítési terveit, ekkor készült el az úszómedence is, melynek színes mozaikját Járitz Józsa tervezte. A 300.000 pengőre tervezett felújítás az 1946-os hiperinfláció miatt 24,5 milliárd pengő lett. Sokáig ezután sem élvezhették az otthonukat. 5 év múlva államosították az ingatlant, de nem kellett azonnal elhagyniuk, kaptak még két hetet arra, hogy kiköltözzenek. Ez elegendő volt arra, hogy az ingóságaik egy részét kimenekítsék, ezt az idősebb Járitz István felesége vezényelte le. A ház elvesztése után fél évvel az autóalkatrész kereskedő vállalkozásukat is egy tollvonással államosították. 1956 után megpróbálták visszaszerezni villájukat, de sajnos nem jártak sikerrel. A családfő nem tudott belenyugodni a ház elvesztésébe, 1964-ben, 58 éves korában hunyt el. Testvérei, Józsa és András már korábban külföldre költöztek.
Az 1950-ben, mint oly sok magyarországi kastély, villa, kúria ez is állami kézbe került. Családi otthonból előbb az ÁVH épülete lett, majd kórházi részleget alakítottak ki, ahol légzési nehézséggel küzdő (légzésbénult) betegeket kezeltek, köznyelven csak úgy hívták őket, a vastüdősök. Ez a funkcióváltás számos átépítéssel is járt. A lebegő terasz tartóoszlopait körbefalazták, ezzel teljesen elveszítette a Járitz villa jellegzetes arculatát. A hátsó részéhez pedig egy teljesen Bauhaus építészeti stílustól idegen liftházat is hozzátoldottak, hogy megkönnyítsék a betegek mozgatását. 2018-ig működött itt ez a terápiás osztály, majd 2022-től gyermek és ifjúságpszichiátriai rehabilitációs részlegként funkcionál
Szívszorító ebben a történetben, hogy a Járitz család által családi otthonként megálmodott luxus villát valójában sosem élvezhették, tragédiák sora kapcsolódott hozzá, ma pedig szinte rá sem lehet ismerni az épületre. A Járitz család történetéről és a villáról ifjabb Járitz István beszél, Csorba Dániel dokumentumfilmjében.
