- Írta: Vizi Noémi
- Fotó: Soós Bertalan
- Olvasási idő: 5 perc
A Tudor stílust idéző Nádasdy kastély, amely az ősök előtti tisztelet és a szerelmi hűség megtestesítője
A Nádasdy név már a 16-17. században elkezdett ismertté válni a politikai, közéleti közegben. Nádasdy Tamás (1498-1562) volt az a személy, aki megalapozta a család anyagi hátterét, és az ő kapcsolatrendszerének hála felemelkedtek az ország legelismertebb főméltóságainak körébe. Betöltötte a nádori tisztséget; és felesége, az akkor 14 éves, a mohácsi csata után árvává váló Kanizsai Orsolya révén jutott jelentős földbirtokokhoz1. A 16. század közepére a Nádasdy-család az egyik legmeghatározóbb főnemesi családdá vált. Nádasdy Tamás fia, Ferenc (1555-1604) katonai sikerei által vívott ki elismerést. Felesége Báthory Erzsébet volt, gyermekük, Pál (1597-1633) a dunántúli kerületi főkapitányságért felelt. Az ő fia, Ferenc (1623-1671) a Wesselényi-féle összeesküvés által vált híressé (1771-ben fejvesztésre ítélték), pedig fényes karrier állt már mögötte: 1655-től országbírói tisztséget töltött be, 1662-től a Habsburg Monarchia Titkos Tanácsának tagja, 1667-től pedig királyi helytartó is volt2.
Egy fél évszázadot ugorva az időben, elérkezünk, Sárladányba, pontosabban a sárladányi uradalomhoz (mai Fejér vármegye). Egy barokk stílusú ház állt ezen a területen, amelyet a grófi rangot kapó Schmidegg család építtetett 1738-ban3. Gróf Nádasdy Lipót (1802-1873) vásárolta meg a területet, és helyezte át ide székhelyét. Azonban felmerült a gondolat, hogy át lehetne-e nevezni a települést, ezzel is jelezve, hogy kinek a „birtokán” járnak éppen a látogatók. Kapcsolatait megmozgatva kezdeményezte a település átnevezését, amelyet 1859-ben a belügyminiszter jóvá is hagyott4.
Tehát Nádasdy Lipót megszerezte a területet, nem sokkal később a fia, Ferenc (1842-1907) építkezésbe kezdett, és feleségével, gróf Zichy Ilonával elkezdték megálmodni a kastélyt, amelynek megtervezéséhez Linzbauer Istvánt bízták meg5. Az angol kastélyokat idéző, Tudor stílusú épület 1873 és 1876 között készült el. Linzbauer halála után Hauszman Alajos fejezte be a tervezést, az ő nevéhez fűződik az Ősök csarnoka, a könyvtár és a kápolna. A fiatal grófnő sajnos nem érhette meg, hogy családjával beköltözhessen az új rezidenciára. Nemsokkal a negyedik gyermekük születését követően, 24 éves korában kolerában elhunyt6. Azonban férje haláláig hűséges volt Ilonához, a kastélyt is úgy rendezte be, ahogyan közösen elképzelték.
A kor legmodernebb vívmányaival is felszerelték a kastélyt, például csatornarendszerrel, légfűtéssel, gáz-, később villanyvilágítással, sőt még beszélőcső-hálózattal is (ez a telefon elődje)7. A fürdőszobákat öntöttvas tartályban tárolt vízzel látták el, amely a pártázatos toronyban kapott helyet8.
A kastély rendezőelve három pilléren nyugodott: a Nádasdy-család felmenőinek állítson emléket; fiatalon elhunyt Zichy Ilona iránti tisztelet jelenjen meg, illetve mivel Ferenc életében nagy hangsúlyt kapott a vadászat, jelenjen meg ez is különböző motívumokban.
Ugyanis a gróf úr nagyon szeretett vadászni. Az 1800-as évek második felében országos hírűek voltak az általa szervezett vadászatok – nem mellesleg kötelező társadalmi rendezvények az arisztokraták számára9. 1881-ben megalapította a Magyar Országos Vadászati Védegyletet, amely még ma is nagyon jelentős szervezet. Másik szenvedélye a Balaton volt, a Balaton Egylet alelnökeként fontos szerepet vállalt a balatoni vitorlázás népszerűsítésében is.
Visszakanyarodva a kastélyra, csodaszép, 20 hektáros kert vette körbe, amelyet 1875-től 1894-ig tartó időszakban alakítottak angolparkká, Kálmán János, majd 1894-től 1911-ig Berger János vezetésével gondozták10. A parkban megtalálható volt egy tó is, illetve egy dombon víztornyot építettek. Ez felelt a terület vízellátásáért. A tó közepén egy kis szigetecske helyezkedett el, amelyet kis hídon keresztül lehetett megközelíteni. Fenyők, tiszafák, hársfák alkották az erdei részt, és elrejtették a kíváncsi szemek elől a pálmaházat és a parasztházat. Itt játszottak a gyermekek, akiket Nádasdy Ferenc, néhai felesége édesanyjának segítségével nevelt. Továbbá egy templomot is emeltek a birtok északnyugati sarkába, amelyet 1885-ben szenteltek fel11.
A belső terekre áttérve, talán az egyik legcsodálatosabb helyiség az Ősök Csarnoka. Itt a Nádasdy ősök egész alakos festményei láthatóak – amelyeket nem vittek el a német megszállók 1944. decemberében – kovácsoltvas csillárok, festett üvegablakok és fából készült bútorok még ma is megtalálhatóak. A könyvtár mennyezetét kazetta berakás díszítette. Fantasztikus látványt nyújt a látogatás során.
Nádasdy Ferenc gróf igen tetemes összeget költött a kastélyra, 554 ezer Ft-ot12. Ebből az összegből egy budapesti háromemeletes bérházat is fel lehetett építeni. Amit egyébként fel is épített, az akkor benépesülő József körút egyik sarkára, a 35 szám alá. Tervezője Hauszmann Alajos volt (aki a Budavári Palota építésze is lett később). Ezek az üzleti vállalkozásai finanszírozták az arisztokrata életvitelt, és kiegészítették a birtok bevételeit. Igazi üzletember volt, hitelintézetek felügyelőbizottsági tagja volt, a Nádasdy birtok alatt tőzeget tártak fel, ezzel kereskedett.
Ha ellátogatunk a 2021-ben átadott, rekonstruált kastélyba, belecsöppenünk a 19. századi arisztokraták életébe. A tárlatvezetés során elkalauzolnak minket a kastély és a Nádasdy család történetébe, az eredetihez hasonló bútorok között lépkedhetünk, olvashatjuk a korabeli sajtót egy kényelmes fotelből vagy kipróbálhatjuk a csőbeszélőt. Tökéletes családi vagy egyéni kikapcsolódás.
1https://papageno.hu/intermezzo/2024/02/nadasdy-kastely-nadasdladany/
2https://nadasdladanyikastely.hu/csaladtortenet/
3https://nadasdladanyikastely.hu/kastelytortenet/
5https://nadasdladanyikastely.hu/kastelytortenet/
6http://nkvp.hu/erdekessegek/az-orok-szerelem-kastelya-a-nadasdy-kastely/
7https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/nadasdladany-nadasdy-kastely
10https://nadasdladanyikastely.hu/szolgaltatasok/kastelykert/
